Portugál restaurációs háború (The Portuguese War of Independence) végigjátszás

Misszió leírása: 

1580-tól kezdődően Portugália és Spanyolország perszonálunióba szerveződött. Az Ibéria Unió éveiben a spanyol Habsburgok – a Fülöp-dinasztia, ahogy a portugálok hívták őket – hatalma kiterjedt Spanyolországra és Portugáliára. 1578-ban I. Sebestyén portugál király meghalt a Három királyok csatájában. Ezután Portugália elvesztette erős státuszát és az Avíz dinasztia a kihalás szélére sodródott. A 66 éves gyermektelen Henrik bíboros került a trónra. Két évvel később meghalt, ezzel Portugália egy súlyos dinasztikus válságba került. A koronát egymás között vitatta a törvényes születésű II. Fülöp spanyol király, aki I. Mánuel unokája volt, Antal cratói perjel, valamint Bragança Katalin hercegnő a férjével. A kialakult háborút a spanyol sereg nyert meg Alba hercegének vezetésével, aki legyőzte Antal perjel seregét. II. Fülöp 1581-ben érkezett meg Lisszabonba. Megkoronázták és Portugália királya lett I. Fülöp néven. Engedélyezte az ország számára, hogy megőrizze saját pénznemét, törvényeit és képviseletet biztosíthat az állami közigazgatásban. Eleinte minden jól ment, az emberek úgy vélték, hogy az unió erős, megbízható és még maga a nagy Luís Vaz de Camőes is úgy nevezte Portugáliát, mint “az egyik legnagyobb spanyol nemzet”. Azonban a 17. század elején bekövetkezett események forgószele éket vert a szövetséges államok közé. Ekkortájt a portugál nemesség felismerte, hogy az Ibériai Unió több kárt okoz Portugáliának. Ez nemcsak az uralkodó magatartásának tudható be, hanem annak a ténynek is, hogy a portugál gyarmatokat Spanyolország számos ellensége kiszemelte magának. Spanyolország azonban nem sietett megvédésükre. A portugálok egymaguk képtelenek voltak költséges katonai kalandokba belemenni. Az angolokkal kötött szövetség felbontása súlyos lépés volt számukra. Ez a szövetség, mely a legrégebbi volt Európában, 1386-ban vette kezdetét a windsori szerződés aláírásával. A hollandok fellázadtak II. Fülöp ellen és megszerezték Ceylon szigetét, Luandát Angolában és Brazília északi régióit. A hollandokat követve Franciaország is megvetette a lábát Brazíliában. Portugália folyamatosan szegényebbé vált az állandó háborúk és az adók eredményeként. A Spanyol Inkvizíció megkezdte a marranók üldözését – az erőszakkal megkeresztelt zsidókat – Portugáliában. Tömeges kivándorlás vette kezdetét, amelynek során több mint 300 ezer ember hagyta el otthonát. A két nemzet mentalitásbeli különbsége, az életnézet és a különböző kultúrák szerepet játszottak az unió hanyatlásában, a közös eredetű és szomszédos nyelv ellenére. A kivételesen kivetett adó meghozta az első lázadásokat az országban 1637-38-ban. 1637. augusztus 21. napján felkelés tört ki Évorában. A lázadók kiűzték a spanyol kormányzót a városból, megsemmisítették az adózási listákat, lerombolták a börtönt és a kormányzati hivatalokat. Az első világos felhívások hallhatóak voltak a város utcáin a függetlenség kivívására. A portugál társadalom minden osztályának türelme elfogyott, elindult a függetlenségi mozgalom és a saját államiság helyreállítása.

 

Videós végigjátszás:

Post Author: Peffy

Vélemény, hozzászólás?