Negyedik osztrák-török háború (Fourth Austro-Turkish War) végigjátszás

Misszió leírása: 

Mehmed Köprülü alapjaiban értette meg a kormányzás művészetét, és vasököllel kezdte irányítani az országot. Elhatározta, hogy kigyomlálja a korrupciót és az alkalmatlanságot, és könyörtelenül megbüntette bármely tisztet, aki cselekedetével kárt okozott a Birodalomnak. A hóhérok feje azt állította, hogy személyesen akasztott fel négyezer híres személyt. Ez azonban nem a kegyetlenség iránti szenvedélyből fakadt. Hideg fejjel cselekedett, a létező törvények keretein belül maradt, kikényszerítve végre a működésüket. Mehmed Köprülü nagyvezír legfőképp az Oszmán Birodalom jólétét illetően aggódott, és nemcsak annak belső állandóságát kívánta helyreállítani, hanem újjá akarta éleszteni a hódítások oszmán hagyományát is. Miután elbánt a politikai ellenfeleivel és leverte a belső lázadásokat, Mehmed Köprülü a külföldi hadjáratokba forgathatta a hadsereg erejét, de 1661-ben meghalt. Fia, Ahmed lett a nagyvezír, és folytatta édesapja politikáját. Halála előtt Mehmed Köprülü a következő tanácsokat adta IV. Mehmed szultánnak: sose kövesse egy nő tanácsát, ne engedje túlságosan meggazdagodni az alattvalóit, a kincstár mindig legyen tele, maradjon nyeregben, és tartsa mozgásban a sereget. IV. Mehmed szultánnak azonban egyáltalán nem fűlt a foga az állami ügyekhez. Igazi szenvedélye a vadászat, így teljesen az új nagyvezírre, Ahmed Köprülüre támaszkodik. Mielőtt az ellenség újra megtapasztalhatná a török pengéket, rendet kell rakni az Oszmán Birodalom vazallusai között, akik kissé túl függetlennek érzik magukat. Moldova, Havasalföld és Erdély miatt egyre növekszik az aggodalom. A régi szép időkben folyamatosan hadakoztak egymással, és mindig a szultánt keresték, hogy tegyen igazságot közöttük. Valahogyan azonban észrevétlenül kibékültek, szövetséget kötöttek, közeledtek az oszmánok ellenségei felé, és független külföldi politikát folytattak. Először II. Rákóczi György, Erdély fejedelme a havasalföldi uralkodóval, Serban Konstantinnal szövetkezve György Istvánt ültették a moldovai trónra, és háborút indítottak Lengyelország ellen a lengyel korona megszerzésére. Túl soknak bizonyult: a diván lemondatta Györgyöt, és Rhédey Ferencet választotta meg Erdély fejedelmének. Rákóczi György azonban elűzte őt. 1658-ban IV. Mehmed szultán lemondatta mindhárom vazallust: György Istvánt, Serban Konstantint és Rákóczi Györgyöt. Mindhárman úgy döntöttek, hogy ellenállnak. György Istvánt gyorsan legyőzték, és Európába indult, hogy megoldást találjon a trónja visszaszerzéséhez. Serban Konstantin Rákóczi György támogatásával kétszer is elfoglalta Moldovát, és mindkét alkalommal elűzték őt a krími tatárok, így száműzetésbe kellett vonulnia. Rákóczi György a Habsburgok támogatásával bizonyult a legsikeresebbnek. 1659-ben erővel visszaszerezte a hercegi hatalmát, és szövetséget kötött az új havasalföldi uralkodóval, III. Mihneával az Oszmán Birodalom ellen. A havasalföldiek elfoglalták Gyurgyevó és Brăila török erődjeit, 1659. november 23-án pedig legyőzték a török hadsereget a frăte?ti csatában, azonban decemberben a tatároktól vereséget szenvedtek, és III. Mihneának Erdélybe kellett menekülnie. Ha nem végzel a bajkeverő Rákóczi Györggyel egyszer és mindenkorra, Moldovában, Havasalföldön és Magyarországon sosem lesz béke. A probléma megoldásához a török kormány megbízta Barcsay Ákos erdélyi herceget, és büntető hadjáratot szervezett Erdély ellen. Büntesd meg az arrogáns vazallust! Emlékeztesd, pontos ki is az ura, és miféle sors vár az árulóra és a támogatóira!

 

Videós végigjátszás:

Post Author: Peffy

Vélemény, hozzászólás?