Sortűz! A Cossacks II: Napoleonic Wars visszarepíti a játékosokat a napóleoni korszakba, és egy intelligens tempójú, valós idejű stratégiai élményt kínál a történelem szerelmeseinek. A Cossacks grandiózus mennyiségű szórakoztató játékidőt kínál, miközben élesíti az agy taktikai képességeit. A grafika és a hangzás időnként kissé hiányosnak tűnik, és a játékmenetnek is vannak frusztráló pillanatai, de összességében a CDV legújabb alkotása ragyog.
A Cossacks három fő játékmóddal rendelkezik: egy történetvezérelt kampány, egy imperialista “Battle for Europe”, valamint rengeteg véletlenszerű skirmish és harci kihívás. Az utóbbi két mód online is vihető, így az 1P módban való tökéletesítés után korlátlan és időigényes többjátékos élményben lehet részed. Míg az egyjátékos kampányban az angolokat irányíthatod, a többi módban hat világhatalom bármelyikével játszhatsz.
A játékmenetben nem csak a történelmileg pontos hadseregek, hanem az épületek építésére és a nyersanyagok gyűjtésére használt városi parasztok irányítása is a tiéd. Ez utóbbi némi extra mélységet ad, de igazából a CDV a harc taktikájára és stratégiájára koncentrált. Mivel a játék a napóleoni korszakban játszódik, ez a harci aspektus nagyon üdítő és inkább sakkjellegű, mint a modernebb időkben játszódó RTS-ek. A Cossacks II a “civilizáltabb” katonák irányítását adja a kezedbe, akik dobszóra menetelnek, és különböző taktikai formációkban sorakoznak fel, hogy nyílt terepen szembeszálljanak az ellenséggel.
Az utak és hidak stratégiailag nagyon fontosak, ezért klassz, ha a csapatokat arra osztjuk be, hogy a védelem érdekében tartsák őket, ahelyett, hogy állandóan támadásban lennénk. Nincsenek gerilla taktikák vagy mesterlövészkedés, talán elsősorban a korszak meglehetősen kezdetleges ágyúi miatt. Mivel ezeket a puskákat nem lehet gyorsan újratölteni, a játékosoknak gondosan kell időzíteniük a támadásaikat és visszavonulásaikat. Nem mindig előnyös a zászlóalj számára, ha elsőként csap le, és a fák és a terep emelkedése is a játékos előnyére válhat.
A zászlóaljak nagy választéka is a rendelkezésedre áll. A gyalogosok mellett van lovasság, ágyúk, védelmi specialisták, akik egyben bombázók is, és még sok más. A Cossacks arra kényszerít, hogy megválogasd, melyik csapatot mikor és hol használd, hiszen mindegyiknek megvannak a maga taktikai erősségei és gyengeségei.
Szintén menő a csapatok moráljának intézménye. Ha túl keményen megdolgoztatod őket, vagy túl kemény ellenféllel állsz szemben, a moráljuk biztosan csökken. Tartsd életben a tisztjeidet és a dobosaidat, nyerj csatákat, és gondoskodj arról, hogy elegendő nyersanyagod legyen az élelmezésükhöz, és a morál magas lesz. Sokszor nem azért nyerhetsz meg (vagy veszíthetsz el) egy csatát, mert az összes ellenség halott, hanem mert túlságosan félnek a harctól, és inkább úgy döntenek, hogy szétszóródnak.
A játék időnként kissé frusztráló lehet, és bár három nehézségi fokozat van, a legalacsonyabb a “Normál”. Szerencsére bármikor menthetsz, és addig játszhatsz, amíg minden egyes kihíváson, ami az utadba kerül, túl nem jutsz.
Az első Cossacks-hoz hasonlóan a Napoleonic Wars is 2D-s grafikus motort használ. Ettől a játék egy kicsit elavultnak tűnik. Gyakran úgy éreztem, hogy az alapértelmezett nagyításnál túlságosan elszakadtam az akciótól, és nincs mód arra, hogy közelebb kerüljünk. Bár a csaták mögött meghúzódó játékmenet valóban elég mély, a grafika miatt gyakran úgy érzed, mintha emberi katonák helyett egy csapat piros és kék hangyával csatáznál. A grafika semmiképpen sem néz ki szörnyen, a tájak és a városok jól részletezettek, és szinte olyan érzés, mintha egy festményt nézegetnénk (gondoljunk csak a Baldur’s Gate-re), csak éppen nincs igazi félelemfaktor.
A Cossacks egy csomó hangszerelt dallamot tartalmaz, amelyek illenek a korszakhoz, és a klasszikus “dicsőség a csatatéren” érzést sugározzák. A hangeffektek is elég jól illeszkednek a játékba. A legfőbb hangprobléma a hangokkal van, amelyek összességében nagyon unalmasak. Általában elfogadható, de van néhány idegesítő dolog, konkrétan az akcentusuk. A kampány módban van egy fickó, aki egyáltalán nem hangzik angolul. Sőt, úgy beszél, mint egy amerikai katona a második világháborúból! De ez tényleg csak egy apró kifogás.
Bár vizuálisan és hangilag nem a leglenyűgözőbb, a Napoleonic Wars szórakoztató játékmenetet kínál, és sok maradandó vonzerővel és újrajátszási értékkel bír. Ha a korszak érdekel, és vágysz egy kis stratégiára, a Cossacks II mindenképpen jó választás.
INFORMÁCIÓ A CIKKRŐL:
Eredetileg megjelent a VGPub oldalán. Oldal megtekintése: LINK
Eredeti megjelenés napja: 2005. június 10.
Cikk szerzője: Adam “Nightwing” Bender
Cikk eredeti nyelve: angol
Archivált változat: LINK