Az American Conquest rengeteg egyjátékos kampányt, valamint skirmish és többjátékos pályákat és egy jó kis történelemleckét kínál, és remek kiegészítője lehet bármely valós idejű stratégia rajongó gyűjteményének.
A fejlesztő GSC Gameworld Cossacks játékai ismerősek lehetnek – ezek az Age of Empires sorozatra emlékeztető, de a 17. és 18. századi Európában játszódó valós idejű stratégiai játékok, amelyekben nagy csaták zajlanak több ezer katonával. Vess egy pillantást az American Conquest-re, és azt gondolhatod, hogy ez is ugyanolyan, mint a Cossacks, hiszen hasonló játékmotort használ. Ám bár az American Conquest a Cossacks-hoz hasonlóan a nagyszabású stratégiai harcokra és alakzatokra helyezi a hangsúlyt, az új játék az Újvilágban játszódik, és számos olyan játékmenetbeli és általános fejlesztést is tartalmaz, amelyek a játékot sokkal élvezetesebbé teszik, mint a Cossacks-ot. Emellett a maga nemében egy remek valós idejű stratégiai játék is.
Az American Conquest Észak-Amerika 15. és 18. század közötti európai gyarmatosítása során játszódik. A játék egyjátékos része számos kampányt és forgatókönyvet tartalmaz, amelyek ezen időszak fontos eseményeit követik. Részt vehetsz Kolumbusz expedícióiban, a konkvisztádorok kontinens meghódításában, a francia és indián háborúban, Tecumseh felkelésében és az amerikai forradalomban. Gyakran egy-egy konfliktus mindkét oldalán játszhatsz; az egyik kampányban például a britek szerepében játszol, és az amerikai gyarmati lázadást kell elfojtanod, míg a következő kampányban a gyarmatosítók szerepében harcolsz a britek ellen.
A Cossacks-hoz hasonlóan az American Conquest is rengeteg játszható frakcióval rendelkezik. A már említett brit és amerikai gyarmatosítókon kívül (akiket a játékban anakronisztikusan “USA”-nak neveznek), játszhatsz Spanyolországgal, Franciaországgal és számos különböző indián törzzsel is, mint például az irokéz, delavár, sziú, pueblo, maja, azték, inka és huron nemzetekkel. Ennyi indián frakció mellett meglepődhetsz, hogy csak egy kampányban irányíthatod őket; bár ez kiábrándítónak tűnhet, sajnos történelmileg pontos, hiszen az indiánok nem sok győzelmet arattak abban az időszakban.
A játék történelmi aspektusa jól sikerült. Minden küldetés egy narrált történelemórával kezdődik, amely érdekes és informatív, és szerencsére rövid. Míg más játékokban hajlamosak vagyunk átugrani az ilyen elbeszéléseket, hogy rögtön az akcióra térjünk, addig a történelmi értékük miatt érdemes végigülni és meghallgatni őket. Ezek a tájékoztatók azonban nem mindig adnak jó képet a következő küldetés céljairól. Például megkaphatod a homályosan hangzó “szénbányászat” feladatot, de nem mondják meg kifejezetten, hogy a küldetés teljesítéséhez 3000 egység szenet kell összegyűjtened. Bár ez a homályosság általában nem akadályoz meg abban, hogy befejezd a küldetést, előfordul, hogy úgy fejezel be egy küldetést, hogy nem veszed észre, hogy elérted a célt.
Az American Conquest jó sokféle küldetéstípussal rendelkezik. A játékban vannak a szokásos valós idejű stratégiai küldetések, például bázisépítés és támadás, a bázis védelme egy bizonyos ideig, és egy küldetés végigjátszása korlátozott számú csapattal. De a játéknak számos szokatlan és érdekes küldetéstípusa is van. Az egyik Conquistador-kampányban csak katonai egységekkel rendelkezel, és aranyat kell gyűjtened, amit azték lakóhelyek elfoglalásával tehetsz meg – az aranyból aztán új katonai egységeket és készleteket vásárolhatsz. A Tecumseh-kampányban az amerikaiak fognak vadászni rád, de mivel a britekkel szövetkeztél, a célod az, hogy folyamatosan élelmet szállíts a szövetségeseidnek, hogy azok csapatokat tudjanak felállítani a védelmedre. Szerencsére a legtöbb küldetés teljesítése a játék normál nehézségi szintjén sem tart tovább egy óránál, így általában nem válik unalmassá.
A játék minden egyes nemzetének egyedi egységei és épületei vannak. Ahogy az várható volt, az európai nemzetek technológiailag fölényben vannak az amerikai őslakos törzsekkel szemben. A 17. századi hadjáratokban pikásoknak és kezdetleges fegyverekkel felszerelt katonáknak parancsolsz. A 18. századi kampányokban az európai nemzetek fejlettebb fegyverekkel és lovas dragonyosokkal rendelkeznek. Emellett tüzérséget is használhatnak az ellenséges építmények lerombolására és általában véve a katonaalakulatok megtizedelésére. Az indián nemzetek látszólag esélytelennek tűnnek az európaiakkal szemben, de a számban rejlik az erejük. Olyan csapatokat tudnak előállítani, mint a tomahawkdobálók, pikások, íjászok és lovas csapatok, és még a paraszt egységeik is kompetens harcosok lehetnek, ha szükség van rájuk. Az indián törzsek sokkal gyorsabban tudnak csapatokat létrehozni, mint európai ellenfeleik.
Mint minden valós idejű stratégiai játékban, itt is az egységek irányítása a siker kulcsa. Fontos, hogy a közelharci és a távolsági egységek megfelelő keverékét használd, mivel bár a távolsági egységek, különösen a tüzérek rendkívül hatékonyak lehetnek a csatatéren, vannak gyengeségeik – a fegyverek újratöltése időbe telik, és távolról kevesebb kárt okoznak. Emellett a seregek morálját is szemmel kell tartanod. Ha nagyszámú baráti egységet vágnak le egy szalvétával, vagy ha az egyik zászlóaljadat oldalba kapják, katonáid demoralizálódhatnak, és ekkor elveszítheted az irányítást felettük, mivel megfordulnak és elmenekülnek a csatatérről. A morál valójában egy fontos szempont, amely segít megkülönböztetni az American Conquest-et a legtöbb más valós idejű stratégiai játéktól. Szerencsére a morál fenntartása érdekében bevethetsz zászlóvivőket, és a katonáidat alakzatokba is csoportosíthatod, ami sokkal nagyobb kontrollt biztosít a seregeid felett. A Cossacks játékkal ellentétben pedig egy megtizedelt zászlóaljban gyorsan és egyszerűen, egyetlen egérkattintással újraalakíthatsz egy alakzatot.
Az American Conquest más, specifikus fejlesztéseket hajt végre a Cossacks játékmenetén. Például a játék rengeteg statisztikai információt ad az egységeidről (míg a Cossacks nagyon keveset). Az American Conquest még a csapataid támadási és védelmi bónuszát is megjeleníti bizonyos formációkban, és a játék azt is megmutatja, hogy a zászlóaljaid milyen valószínűséggel törnek és menekülnek. Ezen kívül a játék lehetővé teszi, hogy bármilyen épületet helyőrségbe helyezz – vagyis gyalogos egységeket küldhetsz bármelyik épületed védelmére, hogy ne lehessen olyan könnyen elfoglalni. A helyőrségbe helyezett védők jelentős védelmi bónuszokat kapnak, így valóban hasznodra válik, ha stratégiai szempontból helyezed el az épületeidet.
Mindezen fejlesztések mellett sajnálatos, hogy a Cossacks AI egységei nem fejlődtek ennyit az American Conquest-ben. Bár az egységeid jó munkát végeznek a célpontok megszerzésében, hajlamosak feleslegesen üldözni az ellenségeiket. A játéknak jót tettek volna a viselkedési beállítások (agresszív viselkedés, védekező viselkedés stb.), amelyek segítenek megelőzni a felesleges mikrómenedzselést. Az American Conquestben van ugyan “pozíció tartása” parancs, de az egységeid elfelejtik, ha új helyre költözteted őket. Továbbá, ha a lövészeket újratöltés közben támadják meg, hajlamosak kardot rántani és az ellenséggel támadni, ahelyett, hogy visszahúzódnának és újra tüzelnének. Jó, hogy a lövészeid elég okosak ahhoz, hogy ne csak álljanak ott és ne vágják le őket, de jobb lett volna, ha a lövészeidet arra kényszeríthetnéd, hogy visszavonuljanak és tartsák a vonalakat.
Az American Conquest remekül néz ki és hangzik. A játék környezete élesnek és hitelesnek tűnik, a vízi effektek pedig különösen szépek, különösen a nagy hajók tükröződései a tengeren. Az egységek is sokkal gördülékenyebben animáltak, mint a Cossacks játékokban. A zászlótartók üresjáratban lobogókkal integetnek, és jól látható, ahogy az egységek menetelés előtt vállukra veszik a puskájukat. És bár az American Conquest-ben nincsenek egységek nyugtázása, rengeteg kiáltás és hörgés hallható, amikor a csapatok harcba szállnak és meghalnak. A lövések és a dübörgő ágyúk hangjai kielégítőek, és a játék zenei aláfestése is meglepően jó, bár valószínűleg azt kívánod majd, bárcsak lenne néhány további zeneszám.
Az American Conquest csetepatéi és többjátékos küldetései ugyanúgy működnek, mint bármelyik tipikus valós idejű stratégiai játékban. Felépítesz egy bázist peon egységekkel, nyersanyagokat gyűjtesz, és sereget építesz, hogy elpusztítsd az ellenséget. Egy történelmi csatát is lejátszhatsz meghatározott paraméterekkel. A játékhoz ráadásul egy jó küldetésszerkesztő is jár, rengeteg eszközzel, amelyekkel olyan dolgokat tehetsz, mint például különböző tereptípusok létrehozása, és saját pályákat is készíthetsz.
Az American Conquest-nek van néhány olyan furcsasága, amit érdemes megemlíteni. Először is, a játékban vadállatok kóborolnak a pályákon. Ezek az állatok őrülten agresszívek és erősek – egyetlen bölény például több pikás embert is képes leszedni. Vagy ami még rosszabb, az a bölény elpusztíthat egy 20 fős parasztcsoportot, amelyik épp a közelében sétál. Még a szarvasok is előjönnek az erdőből, és megtámadják a csapataidat. Ez csak egy plusz réteg mikrómenedzsment, ami miatt aggódnod kell. Valamint az American Conquest játékmenete valamiért hajlamos arra, hogy véletlenszerűen felgyorsuljon néhány másodpercre, és ez elég gyakran előfordul. Egyébként a játék simán fut középkategóriás vagy annál jobb gépeken, még akkor is, ha több száz vagy akár több ezer egység viharzik.
Néhány évvel ezelőtt a valós idejű stratégiai játékok még mind eléggé hasonlóak voltak, de az utóbbi időben számos jellegzetes játékkal találkozhatunk, amelyek különböző játékmenetbeli szempontokat hangsúlyoznak. Az American Conquest egyértelműen ilyen játék. Bár a kezdők nehéznek találhatják a játék csatáit, különösen mivel gyorsan hatalmas veszteségeket szenvedhetsz, minden játékos meg fogja találni, hogy az American Conquest széleskörű stratégiai tervezést igényel, ha sikeres akarsz lenni. A Cossacks-sorozat rajongói pedig kellemesen meg fognak lepődni, hogy az American Conquest mindenben javít a sorozaton. Az American Conquest rengeteg egyjátékos kampányt, valamint csetepaté- és többjátékos pályákat és egy jó kis történelemleckét kínál, és remek kiegészítője lehet minden valós idejű stratégia rajongó gyűjteményének.
INFORMÁCIÓ A CIKKRŐL:
Eredetileg megjelent a GameSpot oldalán. Oldal megtekintése: LINK
Eredeti megjelenés napja: 2003. augusztus 13.
Cikk szerzője: Craig Beers
Cikk eredeti nyelve: angol
Archivált változat: LINK