PÖRGESSÜK AZ IDŐT ÖT ÉVVEL VISSZA… oké, az American Conquest egy nagyszerű játék. Korszerű izometrikus, sprite-alapú grafikával rendelkezik, támogatja a több ezer fős hadseregeket (az Age of Empires-t a helyére téve), és kilenc hatalmas kampányt tartalmaz, amelyek szórakoztatóan mutatják be az amerikai polgárháborút közvetlenül megelőző időszakot.
Rendben… most menjünk előre öt évet napjainkig. Az American Conquest egy elavult játék, izometrikus sprite-alapú grafikával (mikor láttál utoljára olyan RTS-t, amit nem 3D-ben rendereltek?), rugalmatlan kamerával és a jó öreg, unalmas, hagyományos RTS játékmenettel (építs bázist, építs sereget és pusztítsd el az ellenséget). Úgy játszik, mintha a múlt században kellett volna kiadni, és mégis DVD-n szállítják (méghozzá Star Force védelemmel), és közepes vagy magas szintű rendszerkövetelményekkel rendelkezik. Hogy miért? Hasonlóan az adónkhoz, nem láthattuk, hová tűnik el az összes feldolgozási teljesítménye és renderelési képessége.
Először azonban a játék jó pontjait kell extrapolálni. Hiszen, ahogy az első bekezdésben is illusztráltuk, ha nem dolgozna ellene néhány évnyi bosszantó idő, akkor ez a játék eléggé megbecsülten állna a többi RTS’ között, ha nem is nagyszerű cím, de legalább elfogadható minőségű. Az egyik jó tulajdonsága a csaták lehetséges mérete. Ha két-háromezer katona sorakozik fel a csatatéren, és alakzatban robbantgatja egymást, az első alkalommal elég kielégítő. Az egyes emberek azonban mind sprite-rendereltek, ami egy kicsit elvesz a harcból, de az AC határozottan képes az eddig látott nagyobb csaták némelyikére.
A sprite-alapú rendszerre utalva, a grafika elég szép, ahogy a játék művészetéhez illik, és a 19. század eleji Észak-Amerika hangulata a modern játékok szabványaihoz képest elég jó, ha az ilyesmiért rajongsz. Különösen tetszett nekünk a farmok “guruló” hatása. A farmok a szokásos Age-of-Empires-klónfarmok, de a farmokon lévő növények körülbelül öt-hat szakaszban nőnek. Ahogy az általad alkalmazott parasztok betakarítják a gabonát, az az első fokozatig fogy, majd lassan visszanő a hetedik fokozatig, ami szinte organikus megjelenést kölcsönöz a farm betakarításának. Egy kis innováció egy egyébként szokványos RTS-ben.
Itt azonban véget ér az innováció. Az American Conquest szinte minden szempontból a klasszikus Age of Empires igazi klónja, szinte olyannyira, hogy látszólag ugyanazzal a grafikus motorral osztozik. Ahol a klón hiányossága, az a gyenge ellenséges mesterséges intelligencia, amely még egy teljesen új játékos számára is kevés kihívást jelent. Még a klasszikus AoE is több migrént okozott, bár az AC egy kicsit kompenzál a fejlettebb intelligenciával egységenként.
Az egységek például a célállomásuk elérésekor automatikusan alakzatba rendeződnek, ha csoportosan választják ki őket, és alakzatban is mozognak. Ezen kívül az egyes egységek pszichológiája egy kicsit fejlettebb a normál szabványnál, mivel minden egyes egység az aktuális akcióját a formációjának állapota és az általános csata állapota alapján mérlegeli.
A kudarcot valló erők parancsnokai számíthatnak arra, hogy az emberek egyesével és kettesével szakadnak le, mielőtt mindannyian egy áradatban a hegyek felé indulnának, ez egy kis realizmus, ami sajnos bosszantó lehet a harc többi részének gyengesége miatt. Ha a taktikai támogatás teljes hiánya a kezelőfelületen rémálommá teszi a csata megnyerését, akkor az sem segít a helyzeten, ha a csapataid váratlanul elfordulnak és elfutnak.
Ami a nyers tartalmat illeti, itt végre az AC szerez néhány pontot. Kilenc kampányt és lenyűgöző számú történelmi csatát tartalmaz, amelyek mindegyike látszólag hűen követi történelmi megfelelőit, amennyire meg tudjuk ítélni. A véletlenszerű pályagenerátor is szép számmal kínál olyan lehetőségeket, amelyek, ha a játékos hajlamos rá, órákig leköthetik; semmi olyan újdonság, ami a műfaj más alapdarabjaiban ne lenne meg.
A lényeg az, hogy ez egy elavult játék, egy olyan cím, amely úgy tűnik, hogy az utolsó cseppet is kipréseli a sorozat rajongói bázisából. Ha kell, kell egy RTS játék, ami az amerikai polgárháború előtt játszódik, akkor adj egy esélyt ennek a címnek. Egyébként minden valamirevaló taktikusnak távol kell maradnia.
Előnyök: Gyönyörű grafika és autentikus környezet, hatalmas csatákkal alátámasztva.
Hátrányok: Elavult grafika és elavult játékmenet. Gyenge ellenséges mesterséges intelligencia és túlságosan magas rendszerkövetelmények.
Összefoglalva: Ez a játék csak a megrögzött American Conquest rajongóknak való. Minden tisztességes RTS játékosnak kétszer is meg kell gondolnia.
INFORMÁCIÓ A CIKKRŐL:
Eredetileg megjelent a Gameplanet oldalán. Oldal megtekintése: LINK
Eredeti megjelenés napja: 2006. február 27.
Cikk szerzője: Havoc
Cikk eredeti nyelve: angol
Archivált változat: LINK