Egyesek szerint az utánzás a hízelgés legjobb formája, de ez a szabály a játékiparban biztosan nem érvényes. Még egy tapasztalatlan, nem lelkes stratégiai játékos is láthatja a nyilvánvaló és “régi vágású” összehasonlításokat más címekből.
Bevallom, ha stratégiai játékokról van szó, nem én vagyok az első a sorban, aki dicshimnuszokat zeng. A problémám az, hogy Ipateus Disorderben szenvedek, ez a szó, amit most találtam ki, azt jelenti, hogy nagyon türelmetlen vagyok, és mivel a stratégiák, mivel a stratégiai műfajhoz tartoznak, gyakran sok tanulást, építkezést és egyszerű, régimódi, unalmas várakozást igényelnek, ami gyakran ahhoz vezet, hogy a játék nem vonzó bárki számára, aki nem egy kemény stratégia rajongó. Természetesen van néhány kivétel ez alól, ilyenek például az Age of Empires sorozat, a Command and Conquer sorozat, nem is beszélve a Warcraft sorozatról.
A korábbi Cossack-címekhez hasonlóan a feladatod a XVII. és XVIII. század híres csatáinak és háborúinak újrajátszása. A legtöbb esetben a küldetés lényege, hogy elég erős erőt építsünk ki ahhoz, hogy legyőzzük az érkező ellenséget, mielőtt azok kifosztanák az erődöt. Ahhoz, hogy felépítsd a szükséges erőt, először is elég parasztot kell összegyűjtened, azaz: rabszolgákat, munkásokat, jobbágyokat, és különböző épületeket kell létrehoznod belőlük, hogy segítsd az erőd védelmét és az ellenség bázisának megtámadását.
Ahogy fentebb említettük, a munkásaidat arra kell használnod, hogy felépítsd a saját birodalmadat. Olyan épületeid vannak, mint pl: Egy városháza, amelyet a munkások létrehozására használnak, Egy hajógyár, amelyet természetesen hajók létrehozására használnak, Különböző típusú kaszárnyák, amelyeket szárazföldi erők létrehozására használnak, Egy diplomáciai központ a zsoldos erők létrehozására, egy ágyúműhely ágyúk, mozsarak, tarackok, stb. létrehozására, és számos más épület, fal és torony is van, amelyeket mind meg kell építeni, javítani és kezelni kell a tipikus *köh* Age of empires *köh* módon.
A játék során nincs meghatározott küldetés vagy időkeret. A karaktered változik, az egyik percben talán egy lengyel zsoldos vagy, aki egy csapat parasztot akar felszabadítani az áruló ukránoktól, a következőben pedig egy porosz lándzsás, akinek az a feladata, hogy megtalálja és megsemmisítse az ellenséges aknákat. Úgy érzem, hogy a karakter hozzáadása ebben a játékban egy visszalépés, mivel ha az egyik karaktered meghal, akkor elbukod a küldetést, amiben benne vagy… Úgy érzem, hogy ez a játék sokkal többet érhetett volna el, ha a karaktered a kollektív egysége lett volna mindannak, amit létrehoztál. Számos nemzet van, amelyek mindegyike különböző típusú épületekkel, ágyúkkal, muskétásokkal, dragonyosokkal stb. rendelkezik, azonban a végén a színváltozástól és néhány különböző kalapstílustól eltekintve egyetlen nemzet sem rendelkezik jobb tulajdonságokkal, mint a másik. Ha ez a játék 5 évvel ezelőtt jelent volna meg, imádtam volna, de mivel az Age of Empires és számos más hasonló stratégiai játék után jelent meg, ez a játék olyan kreatív, mint egy kutya az ecsettel. Cossack: The Art of War nem fog díjat nyerni az eredetiségért.
Az A.I. ebben a játékban szörnyű. A mesterséges intelligencia szintjét úgy tűnik, hogy a mennyiséggel helyettesítették, mivel 500 katona menetel feléd, és ez problémát fog okozni…de ha neked 10, nekik pedig 50 katonád lenne, akkor minimális erőfeszítéssel győzedelmeskednél. Néhány a nyilvánvaló hibák közül, amikor megközelítesz egy mondjuk 10 katonából álló egységet, ők követni fognak téged, csak egy lóra van szükséged, és egyenként leszedheted őket, mivel nem tudnak olyan gyorsan gyalogolni, mint te lovagolni. Egy másik nagy probléma a láthatatlan vonal hatása, sok ellenséges katona egy adott területre van kijelölve, és nem támad meg, ha azon kívül vagy, egy többcsövű ágyú másodpercek alatt megsemmisíti őket. Összességében megpróbálták az intelligencia hiányát az embererő túladagolásával pótolni, ami gyakran azzal zárul, hogy veszel néhány ágyút, és eltörlöd az ellenséget, mielőtt az az egységeid lőtávolságába kerülne. Kiábrándító.
Miután csalódtam a játék más aspektusaiban, azt kell mondanom, hogy a grafika lenyűgözött. Minden tiszta, és semmi sem tűnik pixelesnek vagy durvának, mint néhány más stratégia, amire gondolni tudok. Mint sok más valós idejű stratégiai játékban, itt sincs FMV vagy vágott jelenet, azonban az olyan dolgok, mint a hajók és az épületek tökéletesen vannak megalkotva. Bárcsak annyi erőfeszítést tettek volna a játék koncepciójába, mint amennyit a grafikai oldalba fektettek.
A zene finoman szólva nem túl inspiráló. Amikor egy ellenség közeledik, és megszólal a véget nem érő riasztó sziréna, nem félek jobban vagy óvatosabb vagyok, mint korábban, csak egy 30 dolláros számla maradt egy pár új Phillips CX hangszóróra, a többi, véletlenül, a felhajtómon landolt…szorosan a földre préselve a Civic-em tengelye alatt. Sok mindent lehet mondani a különböző hangokról és ciripelésekről… és nem tudom elfelejteni azokat a körömkaparó sípoló hangokat, amelyek időről időre megjelennek, és egyik sem pozitív.
Mint sok más RTS játék, ez a játék is rendelkezik szerkesztővel, ami nagyon hatékony és meglepően egyszerű és könnyen használható. A kérdés az, hogy arra akarod-e pazarolni az idődet, hogy a neved vízre írásával babrálj, vagy 10 millió katonát adj magadnak…vagy inkább megnézed, hogy a közeli játékboltban hajnali 4 óra után van-e visszatérítés. De komolyan, saját küldetéseket, szigetbirodalmakat hozhatsz létre, miközben az ellenséget is megalkothatod, esetleg szabotálhatod. Az Interneten számos olyan oldal is található, ahol egyedi készítésű küldetéseket, fegyvereket és térképeket kínálnak, így ha unatkozol… ha meguntad a normál kozákodat, megpróbálhatsz egy jobb helyettesítőt találni egy egyedi készítésű módosítás formájában.
Végezetül
Mindezek után ez a játék sokkal jobb lehetett volna, ha a koncepciót továbbfejlesztették volna, és több energiát fektettek volna a hangsávba. Cossacks: The Art of War tökéletes példa arra, hogy a jó grafika nem feltétlenül jelent jó játékot. Nem javasolnám, hogy megvásároljátok ezt a címet, hacsak nem esztek tényleg stratégiai játékokat a reggeli mellé… mindazoknak, akik közömbösek a stratégiai játékok iránt, talán érdeklődjetek, hogy egy barátotok tévedésből megvásárolta-e ezt, és talán tudna kölcsönadni nektek egy kedvenc könyvjelzőjét.
Összpontszám: 3/5
INFORMÁCIÓ A CIKKRŐL:
Eredetileg megjelent a Nettowa-Ku oldalán. Oldal megtekintése: LINK
Eredeti megjelenés napja: 2003. február 19.
Cikk szerzője: Conan O’Reilly
Cikk eredeti nyelve: angol
Archivált változat: LINK