A Heroes of Annihilated Empires érdekes módon az “RTS vs. RPG” kategóriába sorolható, de a projekt mindkét műfajt igyekszik ötvözni, nem pedig egyesíteni a kiválasztott elemeket. Először 2004 második felében figyeltünk fel rá. Akkoriban még a fejlesztés elején járt, de sikerült elég sok információt megszereznünk a kijevi, ukrajnai székhelyű GSC Game World csapatától. Például, hogy ez az első része egy tervezett trilógiának, amelyhez a stúdió egy eredeti fantasy témájú környezetet teremtett, ahol az elsődleges fajok egy olyan konfliktus küszöbén állnak, amely mindannyiukat elpusztíthatja.
Ebben a környezetben a cél az, hogy kétféle játékélményt nyújtsanak, amelyek tetszés szerint kombinálhatók, de nem feltétlenül szükséges. Az egyik lehetséges megközelítés egy hős karakterre összpontosít, aki állítólag elég erős lehet ahhoz, hogy egész seregekkel nézzen szembe és győzzön le. A másikban egy katonai parancsnok szerepét veszed át, akinek feladata a végül akár több ezer egységet számláló erők vezetése. A játék, amely a tervek szerint még idén megjelenik, néhány hónapja önmaga által elrendelt csendes időszakban van. Ennek megfelelően örömmel szereztük meg a hozzájárulást egy cikksorozat bemutatásához.
Három exkluzív művészeti rajzzal
Események, fajok, karakterek
Első epizód
A játék első epizódjában feltárul az erdei nép, az autentikus atlantiszi lakosok és a földalatti élőhalottak légióinak szembenállása. A főjáték hőse egy fiatal és bátor elf, Elhant, akinek az a sorsa, hogy a konfliktus kulcsfigurájává váljon. A játék Atlans határtalan földjein és messze azon túl játszódik. Útja során a főhős találkozik majd szerelemmel és gyűlölettel, barátsággal és árulással; vérzivataros összecsapásokon és hatalmas csatákban kell túlélnie. Az élőholtak légiói többszörös rajtaütéseket fognak kieszelni; az atlantisziak autentikus fajai sem maradnak majd érintetlenek. Ezek közé tartoznak az élőholtak által barlangjaikból elűzött goblinok, valamint az orkok és gnollok – a régi idők elf ellenségei -, akik Wastelandet, Atlans déli részét lakják.
Az elfek egyetlen ellenségei az orkok és gnollok harcias törzsei voltak, akik a Wastlelandot lakták. Ezek a nomádok gyakran behatoltak az elfek területi határain belülre.
Elhant segítségére érkezik Lana – az elfek főparancsnokának, Monfor Bylalnak a lánya. A druidák segítenek neki elsajátítani a mágikus varázslatokat, amelyeket a harcos nem nélkülözhet az ellenséggel vívott egyenlőtlen harcokban. A hősnek meg kell szereznie a többi atlantai lakos támogatását, akik a segítségéért cserébe az erdő népe mellett harcolnak majd. A fölény megszerzése azonban egy olyan háborúban, amikor minden halott harcos feltámadhat a nekromantikus mágia erői által, egyáltalán nem a legkönnyebb feladat… És amikor a vérontás értelmetlenné válik, már csak a csoda reménye marad.
A mi valóságunk nem ismeri a csodákat, de a mágia világában igenis előfordulnak – és egy ilyen csoda hajszolása közben a harcos más fajok földjeit járja be, amelyek mindegyike a nagy Universumot korábban alkotó mágikus céhek valamelyikéből származik. Az északi hegyek jégbe burkolózott csarnokai, a mechanikusok furcsa földjei, a Nap népének repülő szigetei… Elhant hosszú út áll előtte, és népe sorsa attól függ, hogy időben vissza tud-e térni.
Tündék (elfek)
A tündék a legmeglepőbb faj, amely az atlantisziakat lakja. Szülőföldjük a sziget középső és északi részén terül el. Ezek a békés emberek mindig is harmóniában éltek a természettel, annak szerves részeként kezelve magukat. Harmóniában voltak a kézművesség, a tudomány és a mágia módszereivel. Mindenben, amihez valaha is kezüket és eszüket fordították, kivételes könnyedséggel jeleskedtek, amit szorgalom, elszántság és a természet mélységes szeretete hatott át.
A tündék földjei csodálatosak, mégis titokzatosak. A hosszúfülű lények imádják 1000 éves, ősi hatalommal teli erdeiket, bár sokan közülük a hegylábakon és síkságokon tartózkodnak. Az erdei elfek települései különböznek a hegylábak és síkságok lakóinak településeitől. Kővárosok magas tornyokkal, feltűnő galériákkal, zöldellő növényzettel átszőtt teraszokkal, rengeteg ablakkal és világos szobákkal találhatók közöttük. Az elf városok legszembetűnőbb sajátossága, hogy nincsenek utcák és házak; a közösség egy hangyabolyra emlékeztető hatalmas építmény, amely harmonikusan illeszkedik a környezetébe. A benne lakó elfek soha nem időznek egy helyen; mindig egyik részből a másikba vándorolnak.
Az idők kezdetétől fogva a tündék szabad emberek voltak. Mindegyikük azt tehetett, amit akart, de világukat mindig is a Druidák Tanácsa felügyelte. Ez a testület bölcsekből állt, és évszázados tudásuknak köszönhetően, amely egyik druidáról a másikra szállt, meg tudták őrizni a világbéke szempontjából oly fontos egyensúlyt.
A druidákat ritkás közösségek segítették, amelyek közül a legismertebb a Természetjárók Közösségének tagjai voltak – fáradhatatlan határőrök, az információk gyűjtői és az erdei ösvények szakértői. A Tanács és a rangerek erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült megőrizni az atlantisziak nagy részének nyugalmát.
Az elfek egyetlen ellenségei a pusztaságot benépesítő harcias ork és gnoll törzsek voltak. Ezek a nomádok gyakran behatoltak az elfek területi határain belülre, de a legtöbbször az elfeknek nem okozott gondot, hogy távol tartsák őket a birodalmuktól. A változás szele azonban hamarosan fújni kezdett, és a harmóniát a messziről jött idegenek megzavarták.
Elhant
Néha a sors kavicsokat gördít, hogy hegyeket mozdítson el. Elhant sorsa az volt, hogy hegyikristály legyen.
Ahhoz, hogy világossá váljon, miért kapott ilyen szerepet, be kell pillantanunk a múltjába. Elhant egy druida családban érkezett a világunkba. Születése óta rendelkezett egy adottsággal. Megérezte a szülőerdeje felé közeledő veszélyeket. Az ifjú elf vonakodott elfogadni a dolgok természetes rendjét, amiért apja mindig megdorgálta. Elhant nem tudott közömbös maradni a körülötte zajló dolgok iránt, mindig igyekezett mindenkin segíteni.
Kitartása, bátorsága és heves vágya, hogy ő legyen az első, gyorsabbá teszi a szövetséges egységek mozgását, és növeli a szúrófegyverekkel szembeni ellenállásukat a közelharcban, de érezhetően csökkenti a regenerációs sebességüket.
Mivel Elhant nem akart apja nyomdokaiba lépni, elhagyta otthonát, és a déli határ felé vette az irányt. Úgy tervezte, hogy a határőrizet segít majd neki abban, hogy az erdőjárók közé, sőt, akár erdei harcosnak is nevezhesse magát.
A játékban Elhant bátor, erős és erőteljes harcosnak bizonyul. Fegyvere egy íj, ami felülmúlhatatlanná teszi őt a távolsági harcokban. Rendelkezik a mesterlövészet aurájával; ez növeli az íjászok erejét és íjlövéseit, bár egyúttal csökkenti a tűzgyorsaságukat. Kitartása, bátorsága és heves vágya, hogy első legyen, gyorsabbá teszi a szövetséges egységek mozgását, és növeli a szúrófegyverekkel szembeni ellenállásukat közelharcban, de érezhetően csökkenti a regenerációs sebességüket.
INFORMÁCIÓ A CIKKRŐL:
Eredetileg megjelent az RPG Vault oldalán. Oldal megtekintése: LINK
Eredeti megjelenés napja: 2006. február 1.
Cikk szerzője: RPG Vault és GSC GameWorld
Cikk eredeti nyelve: angol
Archivált változat: LINK-1, LINK-2